Húsvét hétf?i BILICKÉZÉS Vásárosfaluban
Vásárosfaluban a Vásárosfalui Hagyomány?rz? Ifjúsági Társaság (VHIT)
immár több mint tíz éve elevenítette fel a húsvéti hagyományokhoz köt?d?
népi játékokat, szokásokat.
Húsvét hétf?n kora reggel elindulnak a fiúk meglocsolni a lányokat,
délután pedig elkezd?dnek a népi játékok: a tojásba dobálás,cakkozás és a bilickézés.
A rendezvényre minden érdekl?d?t, egyéni versenyz?t és csapatot
szívesen lát a faluközpontban a VHIT csapata.
A bilickézés játékleírása:
BILICKÉZÉS
Bilickézni annyit tesz, mint bottal elütni egy leveg?be perdült hegyes fadarabot. A játék ?srégi, Európába Kelet-Ázsiából került: Kínában a neve iau chhung, egy másik változatban, Dél-Kínában da err; Indiában gooli danda, Afganisztánban danda keiek (a danda az üt?bot). De ismerik Észak-Afrikában és Amerikában is, egyszer?bb formákban. Ez a vándorló játék végül is Közép-Európában kapta meg a legösszetettebb formáját.
MAGYAR BILICKE. Arasznyi hosszú, 3-4 centiméter vastagságú fa- vagy ágdarab a bilicke, amely mind a két végén ki van hegyezve. Az üt?, körülbelül egyméteres, és nem vastagabb a bilickénél. Sima játékpályán a földbe egy kis lukat mélyítenek, ezen fektetik keresztbe a bilickét, innen ütnek.
Két csapat játszik, a bent lev? vagy üt?csapat, és a kint lev? vagy mez?nycsapat.
A bentlev?k egyik játékosa a bilickebottal a kis gödrön keresztül fektetett bilicke alá nyúl, és azt kiüti, amilyen messzire csak tudja. A kintlev?k a pályán helyezkednek el, és igyekeznek a kiütött bilickét még a leveg?ben elkapni. Ha ez sikerül, az üt?játékos kiesett, és magával rántja csapatát, vagyis a két csapat helyet cserél. Ha nem sikerül az elkapás, akkor újabb m?velet következik.
Az üt?játékos ismét keresztbe fekteti a bilickét a lukon, és azt a kintlev?k közül valaki – onnan, ahol a bilicke az el?z? ütésnél leesett – megpróbálja a rádobott bilickebottal eltalálni. Ha ez sikerül, az üt?játékos ugyancsak kiesett, és a csapatok helyet cserélnek. Ha nem sikerül, következik a harmadik m?velet.
Harmadszorra az üt?játékos „címerez”. Ez úgy történik, hogy valamilyen kis magaslatra helyezi a bilickét, majd annak egyik kiálló hegyes végére a bilickebottal ráüt (ezt nevezik címernek), s amíg a bilicke a leveg?ben perdül, a bottal igyekszik azt minél többször megütni. Hogy hányszor tudja megütni, az kés?bb a számolásnál lesz lényeges. Most az üt?játékos, úgy, mint legel?ször, a lukból rendesen elüti a bilickét minél messzebbre. Háromszor kísérletezhet, és a leghosszabb ütés számít. Ennek az ütésnek a távolságát fogják pontértékben a javára írni.
A pontérték kiszámítása a következ?képpen történik: az üt?játékos a leesett bilickéhez megy, és onnan a lukig üt?hosszal leméri a távolságot. Ha a címerezésnél csak egyszer tudta a bilickét megütni, azaz simán ütött, akkor most az üt?hosszak számának tízszeresét írja fel jó pontnak. Ha duplát ütött, a húszszorosát, ha triplát, az ötvenszeresét. Ha négyszerest ütött, akkor az üt?hosszak százszorosát.
Képek: itt
|