K�zs�g�nk

�nkorm�nyzat

Int�zm�nyek, Szervezetek

Hiba

XML Parsing Error at 1:282. Error 9: Invalid character
XML Parsing Error at 1:282. Error 9: Invalid character

EGYH�ZAK

V�s�rosfalu kis telep�l�s, m�gis viszonylag sokf�le vall�s� ember lak�helye volt. Ennek magyar�zata lehet, hogy egy kis k�zs�gben nagyobb az �sszetart� er?, a tolerancia, a seg�t?k�szs�g, hiszen jobban egym�sra vannak utalva az emberek. F?leg �gy volt ez azokban az id?kben, amikor a lakoss�g t�lnyom� t�bbs�ge �vekig m�g a falu hat�r�t sem l�pte �t. A k�z�s gondok, probl�m�k, �r�m�k �s sikerek kov�csolt�k ilyenn� V�s�rosfalu lakoss�g�t. Ez�rt a vall�s nem jelentett megoszt�st, j�l megf�rtek egym�s mellett az evang�likusok, katolikusok, reform�tusok �s zsid�k.Darn�czy a k�vetkez?ket �rja a XIX.sz�zad els? fel�nek V�s�rosfaluj�r�l:

�1851-ben 175 katolikus, 145 evang�likus �s 13 zsid� lakja. � K�s?bb az ar�nyok F�nyes Elek szerint az al�bbi m�don alakultak: 157 katolikus, 128 evang�likus �s m�r csak k�t zsid� lakost eml�t. 1996-ban a lakoss�g felekezeti megoszl�sa a k�vetkez?k�ppen alakult: 93 katolikus, 75 evang�likus.

KATOLIKUS EGYH�Z

A kereszt�ny vall�s a honfoglal�s ut�n terjedt el haz�nkban, amikor I.Istv�n kir�ly elrendelte az egyisten hitre val� �tt�r�st �s a templomok �p�t�s�t. Kezdetben k�telezte a falvakat, hogy t�z falunk�nt templomot �p�tsenek, amelynek papj�t a lakosok l�tt�k el anyagi javakkal. K�rny�k�nk�n akkor az �p�t�s kiv�laszt�sa P�p�cra esett. V�s�rosfalu a k�z�pkorban a csornai pr�posts�g birtoka volt. Temploma nem volt. A h�v?k a vas�rnapi mis�re kezdetben P�p�cra j�rtak. A szomsz�dos Beleden �p�tett templomr�l els? eml�t�s is csak 1308-as oklev�lben t�rt�nik. Ett?l kezdve V�s�rosfalu lak�inak is ez a templom szolg�lt im�dkoz� hely��l. Beledben a XVI.sz�zad v�g�n m�r volt anyagy�lekezet. F�nyes Elek 1851-ben kiadott geogr�phia sz�t�ra szerint V�s�rosfalunak �van egy kath. fi�kegyh�za�

A v�s�rosfalui templom a XIX.sz�zad m�sodik fel�ben �p�lhetett. saj�t papja nem volt. Az isteni szolg�latot a beledi, a p�li vagy a r�bakec�li pl�b�nosok l�tt�k el.

EVANG�LIKUS EGYH�Z

A reform�ci� gyorsan terjedt a Dun�nt�lon �s egyre t�bben csatlakoztak ebben az id?ben az �j vall�si ir�nyzathoz. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a N�dasdy csal�d �s az alpisp�n Ostffy Jakab is evang�likus volt. Az ellenreform�ci� ideje a h�vek rekatoliz�ci�j�t szolg�lta. Ekkor, -amit a beledi evang�likus gy�lekezet feljegyz�sei �gy�szos �vtizedek�-k�nt emlegetnek- r�vid ideig Beled V�s�rosfalu fili�ja volt (1669-t?l az 1680-as �vekig).

Az 1681-es Sopronban tartott orsz�ggy?l�s 26. t�rv�nycikke v�rmegy�nk�nt k�t helyen enged�lyezte a protest�nsoknak vall�suk gyakorl�s�t. Ez a k�t hely Nemesk�r �s Vadosfa volt. Ett?l kezdve az evang�likus h�vek Vadosf�ra j�rtak istentiszteletre. 1806-ban meg�p�lt a beledi evang�likus templom �s 1827-ben a beledi gy�lekezet elszakadt Vadosf�t�l. Ett?l az id?t?l kezdve V�s�rosfalu evang�likus lakoss�ga Beledbe j�rt istentiszteletre. V�s�rosfaluban 1874-ben meg�p�lt az evang�likus iskola, mely t�bb mint egy �vsz�zadon kereszt�l h�tk�znaponk�nt iskolak�nt, �nnepnaponk�nt pedig imah�zk�nt szolg�lta a falu lakoss�g�t eg�szen. Ebben az id?ben �p�lt a harangl�b is az �p�let el�, amelyet a millecenten�rium �v�ben 1999-ben villamos�tottak. 1969-ben a k�rzetes�t�s hat�s�ra megsz?nt az iskola �s ett?l kezdve az �p�let kiz�r�lag imah�zk�nt m?k�d�tt eg�szen napjainkig. A v�s�rosfalui gy�lekezet nem tett le arr�l, hogy saj�t templomot �p�tsen. �gy 2015 tavasz�n az imah�zat lebontott�k �s k�sz�lnek a tervek egy �j evang�likus kistemplom meg�p�t�s�re. Addig �tmenetileg az evang�likus istentiszteletek megtart�s�ra a katolikus templomban ker�l sor. A k�t felekezet vall�sgyakorl�s�t nem zavarja a k�z�s �p�let, mivel a katolikus mis�ket szombati napon d�lut�n az evang�likus istentiszteleteket pedig vas�rnap reggel tartj�k. Az imah�z el?tti harangl�b k�t harangja a villamos�t�s �ta reggel, d�lben �s este sz�lal meg, jelzik az id? m�l�s�t �s eml�keztetnek a m�lt tisztelet�re �s m�lt� esem�nyeire. A nagyobbik harang felirata: �A vil�gh�bor�ban elesett evang. h?s�k eml�k�re k�zadakoz�s �tj�n �ntette a V�s�rosfalui Evang. gy�lekezet.�

A kisebbik felirata:�M�tis J�nos �s neje Edvi Ter�zia h?si hal�lt halt Gyula fi�k eml�k�re 1921.�

ZSID� EGYH�Z

A zsid�s�g t�rt�nete a r�mai korig ny�lik vissza, ugyanis Pann�nia provincia ter�let�r?l nemcsak �kereszt�ny, de zsid� eml�kek is el?ker�ltek. A zsid�s�g meg�t�l�se, elfogad�sa szinte mindig a politika f�ggv�nye volt. Voltak a t�rt�nelemnek olyan id?szakai, amikor kiv�lts�glevelet kaptak (IV.B�la), �s voltak olyanok, amikor �ld�zt�k ?ket (I.Lajos, M�ty�s hal�la ut�n�). A t�r�k ki?z�se ut�n Lip�t cs�sz�r kitiltotta a zsid�kat a kir�lyi v�rosokb�l. Csak b�nyav�rosok k�rzet�ben �s a f�ldes�ri �s egyh�zi birtokokon maradhattak meg, illetve telep�lhettek le. Sopron megy�ben Far�don, V�s�rosfaluban �s Kereszt�ron, ahol a csornai pr�posts�g �s Szanyban, ahol a gy?ri p�sp�ks�g volt a tulajdonos. V�s�rosfaluban teh�t m�r az 1600-as �vek v�g�n �ltek zsid�k. Err?l tan�skodtak a zsid� temet? f�ldbe s�ppedt s�rk�vei, amelyek az 1600-as �vek elej�ig ?rizt�k a �t�rt�nelem el?tti� id?ket. A s�rkert k�veit befedte a f�ld, ben?tte a f?. Ebb?l a f�ves talajb�l �lltak ki a 20-30cm-es k�vek, amelyekr?l csak az ?slakosok tudt�k, hogy ez egy temet?. Ezt a t�nyt tudta meg egy �akkor Beledben �l?- zsid� f�rfi, �s a fellelhet? s�rk�veket ki�satta �s �tvitette a beledi zsid� temet?be. Volt k�z�tt�k olyan s�rk? is amelyb?l kider�lt, hogy egy 1788 m�jus 4-�n elhunyt f�rfi eml�k�t ?rzi. A s�rk�vek vizsg�lata sor�n val�sz�n?s�thet? volt, hogy a V�s�rosfaluban l�v? XVIII. sz�zadi temetkez�si hely egy a beledin�l kor�bbi k�z�ss�ghez tartozott.